Iskolánkról

Intézményünket a Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Felnőttek Általános Iskoláját 2004-ben hozta létre a fenntartó, a Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány azok számára, akik a 10. osztály elvégzése, illetve érettségi után tovább szeretnének tanulni.

A középiskola padjait elhagyva sokan még nem tudják pontosan, hogy mihez is szeretnének kezdeni. Jó lenne még valamit tanulni, esetleg nem sikerült a felvételi…

Tanáraink magasan képzett, sokéves gyakorlattal rendelkező oktatók, akik elkötelezettek a tanulóközpontú szemlélet és a magas színvonalú oktatás megvalósítása mellett. Célul tűztük ki többek között a hátrányos helyzetben lévők segítését, az elévült tudás aktualizálását, modernizálását, ezáltal a hátrányos helyzet csökkentését iskolarendszerű képzések keretében.

Célunk továbbá a magas szintű, konvertálható szaktudás biztosítása a munkaerőpiac által igényelt szakterületeken, napjaink és a látható jövő diktálta, valamint a jogszabályokban megfogalmazott igények, az európaiság szellemében.

A hatékony tanulás és a minőségi oktatás tárgyi követelményeinek mindenben megfelelő, korszerűen berendezett épületben folyik a képzés, légkondicionálóval, projektorral, kivetítővel felszerelt, kellemes környezetben. A hallgatók versenyképes tudása érdekében a legmodernebb információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazására törekszünk az oktatásban.

A szakmai képzéshez alkalmazott tárgyi feltételek a mai kor igényeinek megfelelőek, számítástechnikai tantermeink önálló géphasználatot, internet hozzáférést biztosítanak. Tantermeink projektorral és digitális táblával felszereltek.

Az épület kialakításánál figyelembe vettük a mozgáskorlátozottak speciális igényeit is, az intézménybe való bejutás és az abban való közlekedés az ő számukra sem jelent nehézséget.

Az iskolánkban tanulókat megilletik a következő kedvezmények: diákigazolvány, családi pótlék, árvaellátás, TB jogviszony. Nappali képzéseink térítési-díj mentesek.

Tanulóink a választott szakma mellett lehetőséget kapnak az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) és az EBC*L (Egységes Európai Gazdasági Oklevél)bizonyítványok megszerzésére.

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően nélkülözhetetlenné vált legalább egy idegen nyelv magas szintű ismerete. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink biztos nyelvtudással hagyják el iskolánk kapuit. A személyi feltételek biztosítottak, a nyelvtanítást jól képzett, gyakorlott, külföldi nyelvi tapasztalattal rendelkező nyelvtanárok végzik.

Ha intézményünk és képzéseink felkeltették érdeklődését, további információkért várjuk megkeresését elérhetőségeink valamelyikén.

Névadónkról

GRÓF BATTHYÁNY LAJOS
(Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.)
az első felelős magyar miniszterelnök

Édesapját korán elvesztette, könnyelmű anyja pedig nem törődött vele, ezért egy bécsi intézetben nevelkedett, majd fiatalon katonai pályára lépett. A zágrábi akadémián jogi tanulmányokat folytatott. 1831-ben átvette az ikervári birtoka irányítását. Korszerűsíteni kezdte uradalmát, közben egyre inkább bekapcsolódott a politikai életbe.

1834-ben Pozsonyban házasságot kötött a 18 éves Zichy Antóniával. 1830-tól felsőtáblai tag a reformországgyűléseken, és néhány évvel később már a főrendi ellenzék egyik vezető alakja. 1841-ben az Iparegyesület, 1847-ben az Ellenzéki Párt elnökévé választották.

1848 március elején már nem volt kétséges, hogy ha megalakulhat a magyar kormány, akkor annak vezetője csak Batthyány lehet. Március 17-én V. Ferdinánd kinevezte miniszterelnökké. Bár alkotmányos monarchista volt, a pillanat kínálta lehetőséget igyekezett azonnal kihasználni: egyik legelső intézkedéseként körlevélben utasította a hatóságokat a jobbágyfelszabadítás haladéktalan kihirdetésére – még a törvény királyi jóváhagyása előtt.

Szimbolikus jelentőségű, hogy a forradalmi törvények királyi szentesítésének napján, április 11-én tette le a kormányfői esküt. 1848-ban, az első népképviseleti országgyűlésre június 23-án először a kiscelli, majd a sárvári kerület is őt választotta követnek. A kormányfő elfogadta és vissza is igazolta a kiscelli mandátumot, de Szél József megyei első alispán kérésére – aki báró Mesznil Viktor celli megválasztását helyezte kilátásba – a sárvári képviselőség megtartása mellett döntött.

Nevéhez fűződik a nemzetőrség megszervezése, és az első tíz honvédzászlóalj felállítása. Szeptember 9-én Jelačić betört az országba, 10-én Batthyány lemondott, majd visszavonult ikervári kastélyába. Vidos József seregében harcolt. Néhány hét múlva a pesti országgyűlésre utazott.

Tagja volt annak a békeküldöttségnek, amelyet az országgyűlés menesztett Windischgraetzhez.

A herceg 1849. január 8-án elfogta Batthyányt. Budán, Pozsonyban, Laibachban, majd Olmützben raboskodott. Útban Ausztria felé Jánosháza lakossága ki akarta szabadítani Magyarország volt miniszterelnökét és a többi foglyot. 1849. április 27-én Somlóvásárhely felől osztrák dzsidások által őrzött 18 szekér érkezett a településre. A szekereken élesre töltött fegyverű katonák vigyázta foglyok ültek. A jánosházi vendégfogadó udvarára gördültek be a szekerek, amelyeken a foglyok között forradalmárok voltak, köztük három gróf: Batthyány Lajos, Károlyi István, Zelenszky László. A foglyokat a vendégfogadóban szállásolták el: a grófokat egy kisebb szobában, a többieket pedig egy nagy teremben. Az esti és éjszakai órákban Jánosházán és környékén egy forradalmi jellegű, nagyszabású népmozgalom bontakozott ki a foglyok kiszabadítására. 28-án hajnalban az összegyűlt tömeg körbezárta az épületet és követelte a foglyok szabadon bocsátását. Az őket őrző katonák vezetője, Langh kapitány a tömeg értésére adta, hogy élve vagy halva, de a foglyokat tovább kell szállítania, és felkérte Batthyányt, nyugtassa meg a tömeget. Ő a fogadó tornácának korlátjához lépve, eleinte kissé remegő hangon, majd egyre magabiztosabban tett eleget a parancsnak. Kijelentette, hogy nem fél a bíróság ítéletétől, és kérte a tömeg szétoszlását. Rövid beszédét – kezét szívére téve – így fejezte be:

    „Köszönöm a hazafias jóindulatot, melyet irántam és előttem többnyire még ismeretlen fogolytársaim iránt itteni ünnepélyes, de mindnyájunkra vészessé válható megjelenésükkel tanúsítottak. Isten áldja meg önöket a jóindulatért még késő unokáikban is, de éppen ennek az Istennek, a kiben mindnyájan bízunk, szent nevében kérem önöket, barátaink, hagyjanak minket, a mint eddig az ország fővárosából idáig békében jöttünk, békében vonulni tovább is. Ne kívánják halálunkat idő előtt, s ne idézzék föl, a mint már mondtam s most könyörögve újra mondom, a mit kerülni lehetetlen volna, Jánosházának végpusztulását.”

A felkelők vezetői kézszorítással búcsúztak a volt miniszterelnöktől, akinek ez volt az utolsó nyilvános szereplése. A jánosházi felkelők ezen a napon beavatkozhattak volna a magyar történelem menetébe, ha Batthyány is úgy akarta volna…

Az ellene indított felségárulási per során az olmützi haditörvényszék csak rövidebb börtönbüntetésre ítélte. Bécsi ellenségei azonban, akik mélységesen gyűlölték amiatt, hogy egy közülük való „nagyúr” ellenük szegült, rábészélték a hadbíróságot , hogy ítélje halálra, de rögtön ajánlják is kegyelemre s így Batthyány szabad lehet. Ezután hazahozták Pestre, ahol Haynau teljhatalommal rendelkezett. Október 5-én közölték vele halálos ítéletét. Sikertelen öngyilkossági kísérletét követően másnap Pesten kivégezték.

Művei:
Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai. Zalaegerszeg, 1998. 278 p.
Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. 1-2. köt. Bp. 1999. 1790 p.

Fenntartónkról

Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány

A Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány 2004. februárjában jött létre. Célja Hatvan városban olyan korszerű, a 18-21 éves korosztály, illetve a felnőttek részéről igénybe vehető szakképzés támogatása, amely egyrészt hiányt pótol, másrészt megfelel a kor változó követelményeinek. Az alapítvány a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében folytat nevelési és oktatási, képességfejlesztési, ismeretterjesztési és kulturális tevékenységet.

Az alapítvány 2004-ben hozta létre és azóta működteti a (2008. augusztusában az iskola neve a következőre változott:) Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát. A szakiskola középfokú és felnőttképző intézmény. Célja olyan korszerű szakmai képzettség nyújtása, amellyel a tanulók hosszú távon is képesek lesznek munkát találni. Törekszik arra, hogy a működési területén lakó állampolgárok nevelését, oktatását, képességeik fejlesztését úgy támogassa és oly módon segítse elő, hogy a jövő társadalmának hasznos tagjai legyenek.

Az alapítvány jelenleg nevelési és oktatási tevékenységet folytat. További célja az oktatási infrastruktúra fejlesztése, a szakmai továbbképzés, és átképzés támogatása, a nyelvtanulás fejlesztése, Hatvan város testvérvárosi kapcsolatainak elmélyítése. Hozzá kíván járulni az „élethosszig tartó tanulás”-hoz, hogy munkaerő-piaci esélynövelő programokat szervez, mint sikeres váltás, hogyan tanuljanak a felnőttek, és ezek módszertana. Közösségi és közösségfejlesztési programokat fejleszt romáknak, más kisebbségeknek és általában a többszörösen hátrányos helyzetűeknek. Munkaerőpiaci képzéseket támogat, mint önéletrajzírás, interjú, életstratégia és karrierépítés, krízishelyzetek felismerése, kezelése, konfliktustűrés, kommunikáció, önmenedzselés, külföldi munkavállalás, a munkaügyi szervezetekkel történő kapcsolattartás, munkahely-megtartás.