ISKOLÁNKRÓL
Nevéhez fűződik a nemzetőrség megszervezése, és az első tíz honvédzászlóalj felállítása. Szeptember 9-én Jelačić betört az országba, 10-én Batthyány lemondott, majd visszavonult ikervári kastélyába. Vidos József seregében harcolt. Néhány hét múlva a pesti országgyűlésre utazott.
Tagja volt annak a békeküldöttségnek, amelyet az országgyűlés menesztett Windischgraetzhez.
A herceg 1849. január 8-án elfogta Batthyányt. Budán, Pozsonyban, Laibachban, majd Olmützben raboskodott. Útban Ausztria felé Jánosháza lakossága ki akarta szabadítani Magyarország volt miniszterelnökét és a többi foglyot. 1849. április 27-én Somlóvásárhely felől osztrák dzsidások által őrzött 18 szekér érkezett a településre. A szekereken élesre töltött fegyverű katonák vigyázta foglyok ültek. A jánosházi vendégfogadó udvarára gördültek be a szekerek, amelyeken a foglyok között forradalmárok voltak, köztük három gróf: Batthyány Lajos, Károlyi István, Zelenszky László. A foglyokat a vendégfogadóban szállásolták el: a grófokat egy kisebb szobában, a többieket pedig egy nagy teremben. Az esti és éjszakai órákban Jánosházán és környékén egy forradalmi jellegű, nagyszabású népmozgalom bontakozott ki a foglyok kiszabadítására. 28-án hajnalban az összegyűlt tömeg körbezárta az épületet és követelte a foglyok szabadon bocsátását. Az őket őrző katonák vezetője, Langh kapitány a tömeg értésére adta, hogy élve vagy halva, de a foglyokat tovább kell szállítania, és felkérte Batthyányt, nyugtassa meg a tömeget. Ő a fogadó tornácának korlátjához lépve, eleinte kissé remegő hangon, majd egyre magabiztosabban tett eleget a parancsnak. Kijelentette, hogy nem fél a bíróság ítéletétől, és kérte a tömeg szétoszlását. Rövid beszédét – kezét szívére téve – így fejezte be:
„Köszönöm a hazafias jóindulatot, melyet irántam és előttem többnyire még ismeretlen fogolytársaim iránt itteni ünnepélyes, de mindnyájunkra vészessé válható megjelenésükkel tanúsítottak. Isten áldja meg önöket a jóindulatért még késő unokáikban is, de éppen ennek az Istennek, a kiben mindnyájan bízunk, szent nevében kérem önöket, barátaink, hagyjanak minket, a mint eddig az ország fővárosából idáig békében jöttünk, békében vonulni tovább is. Ne kívánják halálunkat idő előtt, s ne idézzék föl, a mint már mondtam s most könyörögve újra mondom, a mit kerülni lehetetlen volna, Jánosházának végpusztulását.”
A felkelők vezetői kézszorítással búcsúztak a volt miniszterelnöktől, akinek ez volt az utolsó nyilvános szereplése. A jánosházi felkelők ezen a napon beavatkozhattak volna a magyar történelem menetébe, ha Batthyány is úgy akarta volna...
Az ellene indított felségárulási per során az olmützi haditörvényszék csak rövidebb börtönbüntetésre ítélte. Bécsi ellenségei azonban, akik mélységesen gyűlölték amiatt, hogy egy közülük való „nagyúr” ellenük szegült, rábészélték a hadbíróságot , hogy ítélje halálra, de rögtön ajánlják is kegyelemre s így Batthyány szabad lehet. Ezután hazahozták Pestre, ahol Haynau teljhatalommal rendelkezett. Október 5-én közölték vele halálos ítéletét. Sikertelen öngyilkossági kísérletét követően másnap Pesten kivégezték.
Művei:
Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai. Zalaegerszeg, 1998. 278 p.
Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. 1-2. köt. Bp. 1999. 1790 p.
FENNTARTÓNKRÓL
Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány
A Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány 2004. februárjában jött létre. Célja Hatvan városban olyan korszerű, a 16-25 éves korosztály, illetve a felnőttek részéről igénybe vehető szakképzés támogatása, amely egyrészt hiányt pótol, másrészt megfelel a kor változó követelményeinek. Az alapítvány a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében folytat nevelési és oktatási, képességfejlesztési, ismeretterjesztési és kulturális tevékenységet.
Az alapítvány 2004-ben hozta létre és azóta működteti a (2008. augusztusában az iskola neve a következőre változott:) Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát. A szakiskola középfokú és felnőttképző intézmény. Célja olyan korszerű szakmai képzettség nyújtása, amellyel a tanulók hosszú távon is képesek lesznek munkát találni. Törekszik arra, hogy a működési területén lakó állampolgárok nevelését, oktatását, képességeik fejlesztését úgy támogassa és oly módon segítse elő, hogy a jövő társadalmának hasznos tagjai legyenek.
Az alapítvány jelenleg nevelési és oktatási tevékenységet folytat. További célja az oktatási infrastruktúra fejlesztése, a szakmai továbbképzés, és átképzés támogatása, a nyelvtanulás fejlesztése, Hatvan város testvérvárosi kapcsolatainak elmélyítése. Hozzá kíván járulni az „élethosszig tartó tanulás”-hoz, hogy munkaerő-piaci esélynövelő programokat szervez, mint sikeres váltás, hogyan tanuljanak a felnőttek, és ezek módszertana. Közösségi és közösségfejlesztési programokat fejleszt romáknak, más kisebbségeknek és általában a többszörösen hátrányos helyzetűeknek. Munkaerő piaci képzéseket támogat, mint önéletrajzírás, interjú, életstratégia és karrierépítés, krízishelyzetek felismerése, kezelése, konfliktustűrés, kommunikáció, önmenedzselés, külföldi munkavállalás, a munkaügyi szervezetekkel történő kapcsolattartás, munkahely-megtartás.
